1. Első lépés a scannelés. Scanner hiányában pedig a függőlegesen felülről lefotózás. Ez az állapot látható a bal oldalon (crop után). Idáig sima.
2. Brightness/contrast/expo korrigálása, aztán fekete-fehérbe konvertálás. Érdemes csatornánként lehúzni és állítgatni a színeket, így a középső sárga paca nagyjából el is tűnt bármilyen photoshop maszatolás nélkül:
Jöhet a Photoshop
3. Duplázzuk meg az eredeti layert, hogy bármikor könnyen vissza lehessen térni az alapállapothoz.
4. Spot healing brushhal a koszfoltokat és a kisebb, pontszerű hibákat tüntessük el először. (10-20as átmérőjű brush-al érdemes dolgozni egy ~10mpx-es kép esetében) Ez lesz a pepecselős része a melónak.
5. A karcolásokra healing brush-al, meg clone stamp toolal kell rámenni, a spot healing brush ekkora méretben nagyon maszatol, a content-aware fill pedig nem mindig tudja értelmezni mit is akarunk, bármennyire is menő.
6. A megtisztított felületeket érdemes kijelölni és nyomni rájuk egy content-aware-t ha már nincs a közelében semmi olyan minta ami belezavarhatna. Ez arra jó, hogy a nagyobb maszatolás nyomait nagyjából összefüggő felületté alakítjuk vele.
7. Duplázzuk meg az elkészült réteget is, aztán az így kapott új layerre a filters - other - high pass filtert alkalmazzuk, 2.8-5 közötti radiussal. Ezt szemre érdemes belőni: addig tologassuk a csúszkát, amíg a kontúrok jól láthatóak lesznek. Valahogy így:
8. Ezt a szürke layert a blending mode-ok közül alakítsuk ízlés szerint soft/hard/vivid/linear light-á, így csak a kontúrok maradnak belőle. Látványosan élesíthetjük ezzel a módszerrel a képeket, én sokat használtam fotókra is a sharpen filterek helyett.
9. Utolsó simításként azokat a felületeket ahol nincs semmi részlet (a fenti kép esetében a háttér jobb és bal oldalon) kijelölhetjük és surface blurrel elmosthatjuk, így eltűnik a high pass-ből keletkezett zaj is.
10. Kilenc lépés bőven elég volt. Nincs is tízes. Mentsük el és tálalhatjuk is.
